Désfalva helynévi adattára | |
Nyelvjárási adatok | |
***** | |
A nyelvjárás szempontjából Désfalva a mezőségi nyelvjárási régióhoz tartozik. Legjellemzőbb sajátosságainak felvázolása során külön példázok néhány hangtani jelenséget, valamint néhány alaktani sajátosságot. Csak azokat a fontos hangtani, illetve alaktani jelenségeket közlöm, amelyek fellelhetők az összegyűjtött helynévanyagban is. Hangtani sajátosságok. Példázok néhány jelenséget egyes hangok időtartamát illetően, néhányat pedig a hangszínt illetően. A magánhangzók időtartamának szempontjából a legjellemzőbb a hosszú magánhangzók röviden ejtése: Kerek-erdö (Kerek-erdő), Dögkut (Dögkút), Antal Áron utja (Antal Áron útja), Also ut (Alsó út), Cigány-temetö (Cigány-temető) stb. Megjegyezhető egy következő alapvonásként, hogy kivétel nélkül minden egyes magányhangzó ejtése monoftongusos: Pataki gödre, Csillag-hegy, Ravaszlyuk, stb. E területen erős nyíltsági tendenciák uralkodnak: nyílt e-zés, nyílt a-zás, valamint nyílt oe-zés. Ezek közül a nyílt a-zást szeretném példázni, amelynek a mezőségi régión belül is területileg elkülöníthető fokozatai vannak. Kiss Jenő két fokozatot nevez meg: a részleges a-zást és a teljes a-zást. Megjegyzi, hogy a Küküllők vidékére a teljes a-zás jellemző.10 Más nyelvészek is foglalkoznak e régió nyelvjárási jelenségeivel, és ők is erre a következtetésre jutnak.11 Példák a teljes a-zásra: Abasfalvi ut (Abosfalvi út), Iskala utca (Iskola utca), Kicsi-templam (Kicsi-templom), Banyhai ut (Bonyhai út), Másadik-Füzes (Második-Füzes), Árak-fö (Árok-fő), stb. Észlelhető egy enyhe ü-zés is. Pl: Szüget (Sziget). A mássalhangzók ejtésében az időtartam szempontjából bizonyos magánhangzóközi helyzetekben számolni kell a nyúlással. Pl.: Szöllös (Szőlős), Szöllök alatt (Szőlők alatt). Désfalva a j-ző nyelvterületek sorába tartozik. Pl: Ravaszjuk (Ravaszlyuk), Faluhej (Faluhely). Alaktani sajátosságok. A honnan? kérdésre felelő határozóragok (l. -ból/-ből, -ról/-ről, -tól/-től) -bo/-bö, -ro/-rö, -to/-tö alakúak (pl.: Iskalábo-Iskolából, Füzesbö-Füzesből, Erdörö-Erdőről, Gázházto-Gázháztól, Rendelötö-Rendelőtől, stb.).
Szakirodalom: 10 Kiss Jenő (szerk.): Magyar dialektológia. Budapest, 2001, Osiris Kiadó, 297. p. 11 Kálmán Béla: Nyelvjárásaink. Budapest, 1994, Nemzeti Tankönyvkiadó, 87. p.; Deme László: A magyar nyelvjárások néhány kérdése. Budapest, 1953, Akadémiai Kiadó, 103. p.
|
|
Szilágyi Anna Rózsika,
|
|
***** | |
|
|
This site was last updated 2010-02-01 by misi |