Abosfalvi út Abasfalvi ut, -ra (V, Ú, 59) - A Désfalvától északra elhelyezkedő falu (Abosfalva) felé vezető határút.
Akasztófa-gödör Akasztofa-gödör, -be (Do, G, l, 144) - A belterülettől és délkeletre húzódó dombvonulat egyik mélyebb fekvésű területe. Füves, bozótos hely. Valamikor itt felakasztottak egy embert.
Alsó-Sáncok közti híd Also-Sáncak közti hid, -ra (V, H, 67) - Az Alsó-Sáncok közt területén épített híd.
Árendás földek Árandás födek, -be - L. Második-Daru.
Árok-fő Árak-fö, -re (D, e, 205) - A délkeleti dombvonulat több hektárra kiterjedő erdejének egy része. Innen ered az Árok-fő patakja.
Árok-fő patakja Árak-fö patakja, -'ra (Do, p, 201) - Az Árok-főből eredő széles, rövid patak. Beomlik a Hagymás-patakba. Átfolyik a Faluhely nyugati határán. Más elnevezése: Faluhej patakja.
Áronkáé Áronkájé, -ba (Ds, sz, 123) - A belterülettől délre fekvő dombos szántóföld. Tulajdonosa Antal Áron.
Balogh-Hendér Ballog-Hendér, -be - L: Hendér
Barázdák közt Barázdák közt/ között, -közi, -közürrö (D, e, 208) - A délkeleti dombvonulat egyik erdeje. Északi, keleti, valamint nyugati oldalát szántóföldek szegélyezik.
Báthorié Bátharijé, -ba (V, sz, 56) - A belterülettől északkeletre fekvő termékeny talajú szántóföld. Egykori tulajdonosa Báthori István, nagy földesúr.
Béla-tag ~, ba (Ds, sz, 173) - A délkeleti dombvonulattól nyugatra fekvő dombos szántóföld. Birtokosa az 1950 körül bekövetkező erőszakos kollektivizálásig Járai Béla, nagybirtokos. Számos gazdasági épület állt itt.
Bikák földje Bikák födje, - 'be (V, sz, 138) - A belterülettől délre fekvő, termékeny talajú szántóföld. Régen a bikákat tenyésztő désfalvi lakosok között osztották szét.
Bikák hídja Bikák hidja, -'ra (V, H, 81) - A belterülettől keletre épített híd. Erre hajtottak egykor a bikákat legelni.
Bikák útja Bikák utja, - 'ra (V, Ú, 75) - A Bikák hídján átvezető széles, helyenként gödrös, hepe-hupás határút. Ezen az úton hajtották a bikákat legelni régen.
Bonyhai út Banyhai ut, -ra (V, Ú, 74) - Alacsonyabb fekvésű, termékeny talajú szántóföldeken és kaszálókon vezet át. A belterülettől északkeletre fekvő település felé tart.
Botos Batas, -ba (D, e, 164) - 1687: Az Botosban ... az Som szőlő felőll.19 - A belterülettől délkeletre húzódó dombvonulat több hektárra kiterjedő erdejének a faluhoz közelebb eső része. A falu lakosai idejárnak tűzifát gyűjteni fűtés, illetve kenyérsütés céljából.
Cigány-hegy ~, -re (D, l, 161) - Az Első-Szőlős keleti részén levő domboldal. Ide járnak télidőben a cigányok tűzifáért. Az öreg Weisburg Jakab vas- és fűszerkereskedő itt szervezett egykor, a zsidók ünnepe alkalmával megemlékezést. A környékbeli vallásos zsidók itt temetkeztek. Más elnevezése: Zsido-temetö. Ma legelő.
Cigányok hídja Cigányak hidja, - 'ra (V, H, 69) - A Cigánysereg keleti határát érintő szántóföldön épített híd. A Cigányok patakján vezet át.
Cigányok patakja Cigányak patakja, -'ra (p, 104) - A Tél cseréből ered. A patak Cigány-sereg határát érintő szántóföldeken, illetve a Cigányseregen átfolyó része.
Csávási-patak ~, -ra (p, 79) - Désfalvától keletre a fekvő legközelebbi település: Szászcsávás. Innen ered a patak, amely a belterületen ömlik be a Kis-Küküllőbe.
Csepregié Csepregijé, -be (Ds, sz, 105) - A belterülettől délnyugatra fekvő helyenként mocsaras, dombos szántóföld. Tulajdonosa Felszeghy Gyula, földbirtokos. Ezt a területet Csepregi András munkálta. A szántóföldhöz közel, a falu szélén lakott egy öregasszony, akit a falubeliek Csi maminak szólítottak. Más elnevezések: Lejáró, Lejárok, Csi máminá.
Csepregi hídja Csepregi hidja, -'ra (V, H, 106) - A belterülettől délnyugatra, a Haranglábi úton épített híd. A híd melletti szántóföld egykori tulajdonosa Csepregi András.
Csere ~, -'be (D, l, 83) - 1687: A Cseren (sz.). 1723/1799: A ... Kerek nevű hellyben..., de másként hivatik teres Csérének.20 - A belterülettől keletre fekvő dombos legelő. Pár évtizeddel ezelőtt a falu lakosainak itt volt a szőlőse. Régen tölgyfaerdő borította. Néhány adatközlő szerint a terület csere révén került a désfalviak birtokába.
Csere alja Csere aja, - 'ba (V, sz, 88) - A Cserétől délre fekvő könnyen munkálható, termékeny talajú szántóföld.
Csere-gödör ~, -be (Do, l, 89) - A Csere mélyebb fekvésű füves része. Legelő.
Csere útja Csere utja, - 'ra (D, Ú, 73) - A Cserén átvezető dombos, gödrös határút.
Csillag ~, -ba (D, l, 156) - A belterülettől délre fekvő egykori szőlős kiemelkedő nagyságú dombja. Ma legelő, gyümölcsös.
Csillag útja Csillag utja, - 'ra (Do, Ú, 155) - A Csillag-tető felé, illetve a Csillag-tetőn átvezető dombos, gödrös, nehezen járható ösvény.
Csillag-tető Csillag-tető, -re (D, l, 149) - A Csillag domb felső része, teteje.
Csi maminál Csi máminá, -ba, -bo - L. Csepregié.
Csi mámi útja Csi mámi utja, -'ra (D, Ú, 100) - A belterület déli határától kiinduló keskeny, helyenként fűvel benőtt határút. A határút északi végén épített házban lakott egy öreg asszony. Mindenki Csi maminak szólította.
Csizma ~, -'ba (Do, sz, 97) - A belterülettől keletre fekvő dombos, termékeny talajú szántóföld. Csizma alakú.
Csobán kútja Csabány kútja, -'ra (V, K, 187) - A délkeleti dombvonulattól nyugatra levő forrás. A szántóföld tulajdonosa Fodor István, ragadványneve: Csobán. A csobán 1632 óta sorakozó jelentkezései román eredetre mutatnak (dóban), jelentése 'juhpásztor'21. Egy juhpásztornál szolgált.
Csordapásztorok földje Csardapásztarak födje, - 'be (Ds, sz, 203) - A délkeleti dombvonulattól nyugatra fekvő nagy kiterjedésű, kevésbé termékeny talajú szántóföld. A csordapásztorok művelték e területet. Ez volt a bérük.
Csorda útja Csárda utja, -'ra - L. Előhegy útja.
Csorgó-rét Csargo-rét, -re (V, sz, 76) - A belterület keleti határa mellett végighúzódó termékeny talajú, alacsonyan fekvő szántóföld. Egy kis forrás található itt. A szántóföld tulajdonosa Pap Ferenc. Ragadványneve Mikházi (származási helye). L. még Mikházié.
Csucsáki hídja Csucsáki hidja, -'ra (H, 127) - A Revetken patakján keresztül épített híd. Az emellett található szántóföld tulajdonosa Bódi János. Ragadványneve Csucsáki.
Csucsáki kútja Csucsáki kútja, -'ra (V, K, 125) - A belterülettől délkeletre fekvő szántóföldön épített kút. Továbbá 1. Csucsáki hídja.
Csucsáki szegeietje ~, -'be (V, sz, 104) - A külterület délkeleti csücskén levő termékeny talajú szántóföld. A Kis-Küküllő kanyargós folyása létrehozta félszigetszerű beszögellés.
Daru ~, ba (D, sz, 158) - 1687 : A Daru dombon. A Daru tövis alatt22 - A Daru-csorgó körüli dombos, termékeny talajú szántóföld. A 14 - 17. században családnév.23 Valószínű, hogy egy Daru nevű lakos volt e terület tulajdonosa. A belterülethez közelebb eső részének neve: Első-Daru, a terület másik része a Daru-csorgótól délre fekvő, rögös talajú szántóföld. Régen e területet árendába adták ki a falu lakosainak. Egyik elnevezése: Árendásföldek, másik elnevezése: Második-Daru. A belterülettől távolabb fekszik az Első-Daruhoz viszonyítva.
Daru-csorgó Daru-csargó, -ra (Ds, cs, 175) - 1687: A Daru kutnál. 1737: A' Csorgora járóban. A Daru Csorgora jár véggel.24 - A belterülettől délre fekvő dombos területen kiépített forrás. Néhány vályút építettek ide. így a juhpásztorok és a csordapásztorok itt itatnak.
Déli-domb Déli-damb, -ra (D, sz, 107) - A belterülettől délkeletre fekvő domb. Szántóföld.
Dinnyés ~, -be (V, sz, 60) - A belterülettől északra fekvő termékeny talajú, igen jól megmunkálható szántóföld. A Kis-Küküllő folyása képezte egyik kanyarulatban terül el. Valamikor itt dinnyét termesztettek.
Doborka Dabarka, -'ba (Ds, sz/1, 129) - A belterülettől délre fekvő dombos terület, amelyet részben szántóföldként, részben legelőként hasznosítanak. A Doborka a 14 - 17. században családnév25. Egy ilyen nevű ember lehetett a terület tulajdonosa.
Doborka útja Dabarka utja, - 'ra (V, Ú, 130) - A Doborkán átvezető széles, helyenként gödrös határút.
Dögkút Dögkut, -ba (D, G, 84) - A Cigány-temető déli részén fekvő, téglával kiépített cementfedelű mélyedés. Az 1940-es években építették. A falu lakosai megdöglött állataikat ide dobták. 1952-ben ezt betiltották. Ma bokros, szemetes gödör.
Dzsán szegeletje ~, -'be (V, sz, 53) - A belterülettől északra fekvő termékeny talajú szántóföld. A Kis-Küküllő egyik kanyarulatában terül el. Tulajdonosa Kanetzki Zoltán. Ragadványneve Dzsán.
Előhegy útja Elöhegy utja, - 'ra (Do, Ú, 93) - Felső Falu vége északkeleti határától kezdődő és a Kereszt felé tartó dombos, széles határút. Ezen az úton hajtják a pásztorok a csordát az itatóhoz. Más elnevezése: Csárda utja.
Első-Daru ~, -ra (D, sz, 141) - A Daru szántóföld északi része, dombos, termékeny talajú szántóföld.
Első-Füzes Elsö-Füzes, -be — L. Füzes.
Első-Kerek-erdő Elsö-Kerek-erdö, -re (V, sz, 181) - A Kerek-erdő körül elterülő, termékeny talajú szántóföld.
Első-Szőlős Elsö-Szöllös, -be - L. Szőlős.
Első-Tilalmas Első-Tilalmas, -ba (V, l, 108) - A belterülettől délkeletre elterülő nagyobb kiterjedésű legelő. Minden évben május 10-15-ig szigorúan tilos volt a legeltetés. Aki e szabályt megszegte, annak nagy bírságot kellett fizetnie. Más elnevezése: Tilalmas.
Erdő Erdö, -re - L. Kerek-erdő.
Erdő alatt Erdö alatt, -alatt,-alá, -alóli (V, sz, 180) - A Kerek-erdő keleti határáig nyúló, alacsonyabb fekvésű szántóföld. Más elnevezése: Erdő aja.
Erdő alja Erdö ajja, - 'ba - L. Erdő alatt.
Faluhely Faluhej, -be (Do, sz, 159) - A belterülettől délkeletre fekvő, domboldalra nyúló, rögösebb szántóföld. A monda szerint valamikor itt egy falu terült el. Tatárjárás idején a falu némájának megjött a szava. Imádkozni kezdett. Kérésére Isten elsüllyesztette a falut.26
Faluhely hídja Faluhej hidja, -'ra (V, H, 176) - A Tatár-ösvény alsó végében, a Faluhely határát érintő, Hagymás-patakon átvezető híd. Itt terül el a Hátulsó-Tilalmas is. Más elnevezések: Tatár-ösvény hídja, Hátulsó-Tilalmas hidja.
Faluhely patakja Faluhej patakja, - 'ba - L. Árokfő patakja.
Faluhely útja Faluhej utja, - 'ra (V, Ú, 167) - A Faluhely déli részén átvezető egyenes határút.
Fel a terén Fe a terenn, Fenn ~, Fentrö a térrö (D, sz, 207) - A belterülettől dél felé haladó kanyargós határút magasabban fekvő szakasza.
Felső-rét Felső-rét, -re (V, sz, 61) - A belterülettől északkeletre fekvő termékeny talajú szántóföld.
Felső-rét útja Felső-rét utja, -'ra (V, Ú, 62) - A Felső-réten átvezető egyenes, helyenként gödrös határút.
Felső Sáncok közti híd Felső Sáncak közti hid, -ra (V, H, 78) - A Sáncok közt keleti részén, a Nagy-patak és a Csávási patak találkozásánál épített híd.
Feneketlen-kút Feneketlen-kut, -ba (V, sz, 171) - A Hagymás-patak nyugati oldalán fekvő, helyenként mocsaras, nehezen megmunkálható szántóföld. Alig pár évtizeddel ezelőtt e területet nem használták szántóföldként. Az adatközlők szerint találtak itt valamikor egy harangot. A harang jelenleg Marosvásárhelyen van. Más elnevezése: Feneketlen-tó.
Feneketlen-tó Feneketlen-tó, -ba - L. Feneketlen -kút.
Fenyves ~, -be (Do, l, 137) - Az Első-Szőlős északnyugati oldalán végighúzódó füves, bokros legelő. Egyik részét fenyőerdő övezi.
Fenyves alja Fenyves aja, -'ba (Do, sz, 148) - A Szőlős délnyugati oldalát érintő, helyenként gödrös szántóföld. Tulajdonosa Fülöp Endréné. Ragadványneve: Süketné. Más elnevezései: Süketné födje, Szöllök alatt.
Fenyvesnél Fenyvesné, Fenyveshez, -tö (Do, sz, 146) - A Fenyves délnyugati oldalát érintő, nagy kiterjedésű, kevésbé termékeny talajú szántóföld.
Fillér-tábla ~, -'ba (V, sz, 188) - A belterülettől délre fekvő, nehezen munkálható, rögös talajú szántóföld. Tulajdonosa Béres József. Ragadványneve Fillér. Más elnevezése: Második-Kerek-erdő.
Füzes ~, -be (V, sz, 87) - 1687: Az Füzesben.27 - A belterülettől keletre fekvő dombos szántóföld. Valamikor fűzfákkal benőtt terület lehetett. A terület három részre van felosztva. Attól függően, hogy milyen távol fekszik a belterülettől az adott területrész a további nevei: Első-Füzes, Második-Füzes, Harmadik-Füzes.
Füzesek útja Füzesek utja, -'ra (Ds, Ú, 86) - Az Első-, Második-, valamint a Harmadik-Füzesen átvezető dombos, helyenként keskeny, füves, gödrös határút.
Gálé ~, -ba (Ds, sz, 192) - A belterülettől délre fekvő több hektárra kiterjedő, termékeny talajú szántóföld. A tulajdonos, Vass Gál Sándor, itt lakott. Nagy istállói voltak számos állattal, amelyeket a szolgák gondoztak. Más elnevezése: Gál tagja.
Gálfalvi út Gálfalvi ut, -ra (Ds, Ú, 101) - Désfalvától délnyugatra fekvő falu (Vámosgálfalva) felé vezető kanyargós határút. Más elnevezése: Hápi útja.
Gál hídja Gál hidja, -'ra (V, H, 190) - A Gáléban épített, a Hagymás-patakon átvezető híd.
Gál kútja Gál kútja, - 'ra (D, K, 193) - A Gáléban épített híd.
Gál tagja ~, -'ba - L. Gálé.
Gát ~, -ra (G, 71) - 1789: azt sem mondatták, hogy az Árvíz a Gátot funditus elvitte, a Malom silipjeit elhordotta, mert a Gátnak csak egy részét vitte volt el, a Silipek pedig megmaradtának.28 - A Kis-Küküllőn emelt fagát a víz erős, gyors folyásának megakadályozása, illetve az árvízveszély elhárítása végett. A Gát keleti részének neve Kicsi-Gát, a nyugati részének pedig Nagy-Gát.
Godována Gadavána, - 'ba (V, sz, 107) - A belterülettől délkeletre fekvő terméketlen talajú, helyenként gödrös, mocsaras szántóföld. A gadavana szó jelentése a helyi román nyelvjárásban 'gödör, lyuk'.
Grúj Gruj, -ra (Ds, sz, 80) - A belterülettől keletre fekvő dombos, kevésbé termékeny talajú szántóföld. Román szójelentése ' kis domb, dombocska'.29
Grúj alja Gruj aja, -'ba (V, sz, 85) - A Grúj keleti oldalát érintő szántóföld. Termékeny talajú völgy.
Grúj útja Gruj utja, - 'ra (Ds, Ú, 82) - A Grúj szántóföldet átszelő gödrös határút.
Hagymás-patak ~, -ra (Do, p, 182) - A Tél cseréből eredő kb. 6 km hosszú, széles patak. A belterület délkeleti részét érintve beomlik a Kis-Küküllőbe. A Faluhely nyugati határán is végigfolyik. Az összegyűjtött adatok alapján a falu egykori neve Hagymás30 volt, és a jelenlegi helyétől délkeletre terült el, a Hagymás-patak forrásánál.
Hájagos Hájagas, -ba (D, e, 191) - A belterülettől délkeletre fekvő dombvonulat erdejének egyik része. Ez az erdő képezi a határt a désfalvi, valamint a szászdányáni erdő között.
Hápi útja Hápi utja, - 'ra - L. Gálfalvi út.
Haranglábi-patak ~, -ra (V, p, 128) - Désfalvától északkeletre fekvő falu (Harangláb) felől a belterület felé folyó keskeny patak. A belterület nyugati határát érintve beomlik a Kis-Küküllőbe.
Haranglábi út Haranglábi ut, -ra (V, Ú, 147) - Harangláb felé vezető kanyargós, széles határút.
Haranglábi utca hídja Haranglábi utca hidja, -'ra (V, H, 102) - A Haranglábi útra épített híd. Közel van a Haranglábi utcához.
Hátulsó-Tilalmas hídja Hátulso-Tilalmas hidja, - 'ra - L. Faluhely hídja.
Hendér ~, -be (V/Ds, sz, 131) - Désfalvától délre közvetlenül a belterület határáig húzódó szántóföld. A terület nyugati része völgyben fekszik és tulajdonosa az Unitárius Egyház. E rész más elnevezései: Pap-Hendér, Egyházé, Egyház földje. A terület keleti része dombos terület, tulajdonosai a Balogh kisasszonyok. E rész másik elnevezése: Balogh-Hendér.
Hendér-patak ~, -ra (p, 119) - A Zsidó-temetőből ered, átfolyik a Hendéren, a belterület nagy részén, és a Küküllő-híd mellett beomlik a Kis-Küküllőbe. Más elnevezése: Hendér patakja.
Hendér patakja ~, -'ba - L. Hendér-patak.
Hendér útja Hendér utja, -'ra (Ds, Ú, 118) - A Pap-Hendéren átvezető, helyenként süppedős talajú, széles határút. Más elnevezései: Jeddzö utja, Szekretár utja.
Horgas Hargas, -ba (Do, sz, 112) - 1737: a' horgas gyepűre jő véggel.31 - A belterülettől délkeletre fekvő dombos, nehezen munkálható szántóföld. Helyenként kanyargós.
Harmadik-Füzes ~, -be - L. Füzes.
Hátulsó-Tilalmas ~, -ba (D, l, 166) - A délkeleti dombvonulattól nyugatra fekvő általában dús növényzetű, helyenként bokros legelő. L. továbbá: Első-Tilalmas.
Iskola-föld Iskala-föd, -be (Ds, sz, 111) - A belterülettől délre fekvő dombos, nehezen munkálható szántóföld. Jelenlegi a désfalvi Általános Iskola tulajdonában van. Egykori tulajdonosa: Járay Róbertné, Derzsy Leontin. Beceneve: Tini.A szántó más elnevezése: Tinitag.
Jegyzőé Jeddzöé, -be (D, sz, 103) - A Hendér egyik része. Tulajdonosa Lázár Iustin, jegyző. Más elnevezése: Lázár birtoka, Szekretáré.
Jegyző útja Jeddző utja, - 'ra - L. Hendér útja.
Kálmáné Kálmányé, -ba (V, sz, 154) - A külterület nyugati részében, a Haranglábi út mellett elterülő szántóföld. Egykori tulajdonosa Geleji Kálmán, orvos. Más elnevezése: Kálmánföld.
Kálmán-föld Kálmány-föd, -be - L. Kálmáné.
Kecskés ~, -be (D, sz/1, 115) - 1658/XVIII. sz. eleje: Az Ketskés oldalon egy örög fold. Az Ketskés Szőlő alat. 1737: A' Ketskés Puszta hegyben. XIX. sz eleje: A Ketskés Borozdán.32 - A belterülettől délre fekvő, nehezen munkálható, helyenként vizegenyes talajú szántóföld. Egykori tulajdonosa Kecskés Sándor, vámosgálfalvi lakos. Közvetlenül a szántóföld mellett legelő található.
Kecskés-kút Kecskés-kut, -ba (V, K, 116) - 1687: Az Ketskesben, Az Ketskes alatt a Kutnál33. - A Kecskésben épített kút.
Kenderföld Kenderföd, -re (V, sz , 99) - A belterülettől délnyugatra fekvő termékeny talajú szántóföld. Régen itt termesztették a kendert.
Kenderföld hídja Kender-főd hidja, -'ra (V, H, 90) - A Kenderföld területére felállított keskeny palló. A Sós patakon vezet keresztül. Más elnevezése: Hápi hidja.
Kenderföld útja Kenderföd utja, -'ra (V, Ú, 91) - A Kenderföldön keresztül vezető, széles, helyenként gödrös határút.
Kerek-erdő Kerek-erdő, -re (Do, e, 189) - A belterülettől délre, kb. 6 km-re fekvő, nagy kiterjedésű erdő. Határvonala körszerű.
Kerek-erdő patakja Kerek-erdő patakja, -'ra (Ds, p, 185) - A Kerek-erdőből eredő keskeny medrű, rövid patak. A Hagymás-patakba ömlik.
Kerek-erdő útja Kerek-erdő utja, -'ra (Ds, Ú, 174) - A Kerek-erdő keleti határát majdnem érintő széles, helyenként dombos határút.
Kereszt ~, mellett, -mellé, -mellől (É, 122) - A belterülettől délre fekvő egyik kisebb útkereszteződés mellett elhelyezett kereszt
Kereszt alatt Kereszt alatt, -alá, -alóli (Ds, sz, 94) - A Keresztnél nyugati részén levő kevésbé termékeny talajú szántóföld.
Keresztnél Keresztné, -hez, -tö (Ds, sz, 95) - 1823: A Kereszt oldalba.34 - A belterülettől délkeletre fekvő, nehezen munkálható szántóföld. Körülbelül, a központi részében található útkereszteződésnél egy fakereszt áll.
Kicsi-Gát ~, -ra (G,) - L. Gát.
Kicsi-Revetken ~, -be (V, sz, 134) - A délkeleti dombvonulattól északnyugatra fekvő termékeny talajú, völgyben levő szántóföld.
Kis-Küküllő Küküllő, -re (F, 49) - A Küküllő (a Görgényi Havasokból ered) északi ága. Balázsfalván egyesül a Nagy-Küküllővel, a Küküllő déli ágával. A Küküllő korai török eredetű, az avarok révén került be nyelvünkbe, jelentése 'kökényes'35. A belterület északi határvonalát érintő folyó.
Kozma ~, -'ba (D, l, 202) - A Második-Szőlős északkeleti részén fekvő magas domb csúcsa. A közeli szőlős tulajdonosa Kozma Péter. Legelő.
Lázár birtoka Lázár birtaka, - 'ba - L. Jegyzőé.
Lejáró Lejáró, -ba (Do, sz, 92) - 1823: le járóba.36 - A Csepregié szántóföldnek egy része. Ezen a területen járnak az Iskola utcában lakók a Nagy utcába.
Lejárok ~, -ba - L. Lejáró.
Malom alatt Maiam alatt, -alá, -alóli (V sz, 68) - A belterület északi határáig nyúló, termékeny talajú szántóföld. A szántó déli részében egykor malom állott.
Második-Daru Másadik-Daru, -ba (D, sz, 162) - A Daru szántóföld déli része, rögös talajú szántóföld. A belterülettől távolabb fekszik az Első-Daruhoz viszonyítva. Régen e területet árendába adták ki a falu lakosainak. Másik elnevezése: Árendás-földek.
Második-Füzes Másadik-Füzes, -be - L. Füzes.
Második-Kerek-erdő Másadik-Kerek-erdö, -re - L. Fillér-tábla.
Második-Kerek-erdőnél Másadik-Kerek-erdöné, -hez, -tö (Ds, sz, 186) - Az Első-Kerek-erdőtől nyugatra fekvő legközelebbi szántóföld. Nehezen munkálható, rögös talajú.
Második-Szőlős Másadik-Szöllős, -be ~ L. Szőlős.
Mikefalvi út ~, -ra (V, Ú, 55) - Désfalvától északkeletre fekvő falu (Mikefalva) felé vezető, egyenes, helyenként kövezett határút.
Mikházié Mikházijé, -ba - L. Csorgó-rét.
Mikházi hídja Mikházi hidja, -'ra (V, H, 204) - A Pârlitura legelőn, egy patakon átvezető híd. mellette található a Mikházi szántóföldje. Más elnevezése: Tanárok hidja.
Mikházi kútja Mikházi kútja, - 'ra (V, K, 197) - A Pârlitura szántóföldön épített kút. Mellette terül el a Pap Ferenc birtokolta szántóföld.
Mikházi szőlője Mikházi szöllöje, -'be (D, l, 196) - A délkeleti dombvonulat nyugati oldalán levő erősen bozótos legelő. Régen szőlős volt. Tulajdonosa a Mikeházáról származó Papp Ferenc.
Nagy-akácos Nagy-akácas, -ba (Do, e, 157) - A délkeleti dombvonulat északi részén levő nagyobb kiterjedésű erdő. Többnyire akácfák alkotják.
Nagy-Gát ~, -ra - L. Gát.
Nagy-gödör ~, -be (Do, l, 126) - A délkeleti dombvonulat nagyobb kiterjedésű, mélyebb fekvésű területe.
Nagy-patak ~, -ra (V, p, 113) - A Tél-cseréből eredő széles medrű patak a belterülethez legközelebb eső része.
Nagy-szegelet ~, -re (V, sz, 50) - A belterülettől északkeletre fekvő termékeny talajú szántóföld. A Kis-Küküllő egyik legmélyebb kanyarulatában fekszik.
Nagy-szegelet útja Nagy-szegelet utja, -'ra (V, Ú, 54) - A Nagy-szegelet mellett vezető kanyargós határút.
Nyír Nyir, -ba (Do, sz, 145) - 1735: a küs Nyirban.37 - A belterülettől délre fekvő, domboldalon levő, nehezen megmunkálható szántóföld. Régen nyírfaerdő volt ezen a területen.
Nyír alatt Nyir alatt, -alá, -alol (V, sz, 140) - A Nyír keleti oldalát érintő, egyenes, termékenyebb talajú szántóföld.
Nyír-tető Nyir-tetö, -re (D, l, 150) - A Nyír felső része. Legelő.
Nyír-tető útja Nyir-tetö utja (D, Ú, 139) - A Nyír-tetőn végigvezető széles, bokrokkal szegélyezett határút.
Ólom-hegy Ólom-hegy, -re (D, l, 172) - A Második-Szőlős egyik magas dombjának a csúcsa. Füves, bokros legelő.
Păpârca kútja Păpârca kutja, -'ra (V, K, 143) - A Kicsi-Revetken északi részébe készített kis kútszerű építmény. Készítője: Siliştean Ioan. Ragadványneve: Păpârca.
Papp gödre ~, -'be (Do, l, 151) - A délkeleti dombvonulat egyik alacsonyabban fekvő területe. Füves, bokros legelő.
Pap-Hendér ~, -be - L. Hendér.
Pap-Hendér út Pap-Hendér ut, -ra (Ds, Ú, 110) - A Pap-Hendéren átvezető dombos, helyenként gödrös szántóföld.
Pap rétje ~, -'be (V, sz, 65) - A belterület északkeleti határát érintő termékeny talajú szántóföld. Tulajdonosa az Ortodox Egyház.
Pârlitura ~, -'ba (Do, l, 177) - A dombvonulattól nyugatra elterülő, dús növényzetű legelő. A pariit román köznév jelentése: '(le)égett, (le)perzselődött.'38 Egy valamikori tűzvészre utal.
Pataki gödre ~, -'be (Do, G, 98) - A délkeleti dombvonulat egyik füves, bozótos mélyedése. Egykor Pataki László legelője.
Pisztoly-erdő Pisztol-erdö, -re (D, e, 206) - A délkeleti dombvonulat erdejének első része.
Purika út Purika ut, -ra (D, Ú, 133) - Az Aronkáé déli határát érintő dombos, gödrös határút. Purika ragadványnév. Viselője már nem él.
Ravaszlyuk Ravaszjuk, -ba (D, e, 179) - 1687: a ravasz lyuk alatt.39 - A délkeleti dombvonulat második erdeje.
Revetken ~, -be (V, sz, 135) - A délkeleti dombvonulattól északnyugatra fekvő termékeny talajú szántóföld.
Róka-gödör ~, -be (Do, l, 136) - A délkeleti dombvonulat egyik mélyebb fekvésű területe. Füves, bokros legelő.
Sáncok közti út Sáncak közti ut, -ra (V, Ú, 72) - A Sáncok között átvezető egyenes, rövid határút.
Sáncok közt Sáncak közt, -közi, -közürrö (V, sz, 77) - A belterülettől keletre fekvő termékeny talajú, könnyen munkálható szántóföld. Két patak fogja közre, az egyik neve: Csávási-patak.
Séra útja Séra utja, - 'ra (Ds, Ú, 170) - A Turman-tagon átvezető dombos, helyenként füves határút. Az út mellett terül el Séra János földje. Más elnevezése: Turman-tag utja.
Sós-patak Sós-patak, -ba (V, p, 117) - Harangláb északi határából eredő széles, több km hosszú patak. Harangláb belterületén is átfolyik. Érinti Désfalva nyugati határát és beomlik a Kis-Küküllőbe.
Süketné földje Süketné födje, - 'be - L. Fenyves alja.
Szekretáré ~, -ba - L. Jegyzőé.
Szekretár útja Szekretár utja, - 'ra - L. Hendér útja.
Szép-erdő Szép-erdő, -re (D, e, 198) - A délkeleti dombvonulat egyik erdeje. Szépségét, esztétikumát emelte névbe a névadó.
Sziget Szüget, -be (V sz, 70) - A belterülettől északra elterülő szántóföld. A Kis-Küküllő folyása alkotta egyik kanyarulatba fekszik, amely szigetszerű földrészt alakít. A északi részén egy keskeny híd kapcsolja a határ többi részéhez. Termékeny talajú, árvízveszélyes szántóföld.
Szőlők alatt Szöllök alatt, -alá, -alóli - L. Fenyves alja.
Szőlős Szöllös, -be (Ds, l, 168) - A belterülettől délre fekvő, magasabb dombokban, mélyebb völgyekben gazdag terület. Valamikor itt szőlőt termesztettek. A belterülethez közelebb eső területrész neve Első-Szőlős, míg a távolabb eső területrészé: Második-Szőlős.
Tanórok Tanarok, -ba (Ds, sz, 194) - A belterülettől délkeletre fekvő füves, bozótos legelő. Régen elkerített gyümölcsös volt itt.
Tanórok hídja Tanarok hidja, - 'ra - L. Mikházi hídja.
Tanórok-patak Tanarok-patak, -ra (V, p, 195) - A Gál tagjából eredő kisebb medrű patak. Átfolyik a Tanórok legelőn.
Tatár-láb ~, -ba (Do, l, 163) - A délkeleti dombvonulat hosszanti, láb formájú, kissé kiemelkedő, füves, bokros legelője. A monda szerint olyan magasak voltak a betörő tatárok, hogy a domb tetejétől az aljáig ért a lábuk. Az egyik tatár ráült a dombra, s megmaradt lábának a helye.
Tatár-ösvény ~, -re (Do, l, 160) - 1687: A Csavasi oldalon az Ösvénnyel.40 - A délkeleti dombvonulat tetejére vezető keskeny, helyenként füves ösvény. A monda szerint a tatárok itt támadtak a falu népére. Az ösvényt ők taposták ki.
Tatár-ösvény hídja Tatár-ösvény hidja, - 'ra - L. Faluhely hídja.
Tégla-föld Tégla-főd, -be (D, sz, 178) - A belterülettől délre fekvő, dombos, helyenként mocsaras szántóföld. Régen itt téglát égettek, készítettek.
Tél-csere ~, - 'be (D, l, 199) - A külterület legdélibb részén fekvő cserjés legelő. Az adatközlők szerint itt hidegebb van, mint a külterület más pontjain.
Tél-csere kútjai Tél-csere kutjai, -ra (V, K, 200) - A Tél-cserében épített kutak. Az állatok itatására szolgálnak.
Telek ~, -be (V, sz, 153) - A Szőlősöktől nyugatra eső, termékeny talajú szántóföld. Valamikor lakóház volt itt a hozzá tartozó gazdasági épületekkel.
Telek-híd Telek-hid, -ra (V, H, 152) - A Teleken épült híd. Átvezet a Haranglábi-patakon.
Temető útja Temető utja, - 'ra (Do, Ú, 47) - A Temető felé vezető dombos, kanyargós, hepehupás határút.
Tilalmas ~, -ba - L. Első-Tilalmas.
Tilalmas hídja Tilalmas hidja, -'ra (V, H, 120) - Az Első-Tilalmasban épített cementhíd. A Cigányok patakján vezet át.
Tilalmas-patak ~, -ba (V, p, 220) - A Daru-csorgótól ered, átfolyik a Hátulsó-Tilalmason, és beomlik a Hagymás-patakba.
Tini-tag ~, -ba -L. Iskola-föld.
Tini-tag kútja Tini-tag kutja, - 'ra (D, K, 132) - A Tini-tag déli részén épített kút.
Tini-tag-tető Tini-tag-tetö, -re (D, l, 121) - A Tini-tag délkeleti fekvésű területe. Legelő.
Tó To, -ra (V, sz, 57) -- A belterülettől északkeletre fekvő kisebb kiterjedésű, termékeny talajú szántóföld. Valamikor a szántóföld egész területét tó borította. Később kiszáradt.
Toma földje Toma födje, -'be (V, sz, 109) - A belterülettől délre fekvő egyenes, termékeny talajú szántóföld. Tulajdonosa Oprea Torna.
Túl a víz Tull a viz, -re (V, sz, 58) - A belterülettől északra fekvő nagy kiterjedésű, termékeny talajú, könnyen munkálható szántóföld. A Kis-Küküllő egyik kanyarulatában fekszik. Más elnevezései: Tull a vizenn, Vasutann tull.
Túl a vízen Tull a vizenn, -hez, Tulro a viztö - L. Túl a víz.
Túl a vízen az út Tull a vizenn az ut, -ra (V, Ú, 63) - A Túl a vízen szántóföldön átvezető egyenes, kövezett határút.
Turman-berek ~, -be (V, sz, 52) - A külterület északi részén elterülő könnyen munkálható, termékeny talajú szántóföld. A Kis-Küküllő vízszintjének kisebb emelkedése is árvízveszélyt jelenthet e területen. Egykori tulajdonosa egy Turman nevű gazdag földbirtokos.
Turman-tag ~, -ba (Ds, sz, 169) - A Kerek-erdőtől északra fekvő dombos szántóföld. Régen lakóház is volt itt a hozzá tartozó gazdasági épületekkel.
Turman-tag hídja Turman-tag hidja, -'ra (V, H, 165) - A Turman-tag északi határát érintő rövid patakon átvezető híd.
Turman-tag útja Turman-tag utja, - 'ra - L. Séra útja.
Tünes ~, -be (D, e, 183) - A belterülettől délkeletre elterülő dombvonulat erdejének egyik része.
Tünes-tető Tünes-tetö, -re (D, e, 184) - A Tünes keleti, magasabb fekvésű része.
Vackorfáknál Vackarfákná, -haz, -to (Ds, sz, 142) - A belterülettől délkeletre fekvő dombos, nehezen munkálható szántóföld. Itt található két vackorfa.
Vashíd Vashid, -ra (H, 66) - A belterületet északkeleten érintő, a Kis-Küküllőn átívelő híd. Itt vezet át a vasút.
Vasúton túl Vasutann tull, -ra, -ro (V, sz, 64) - L. Túl a víz. A szántóföld egyik részét a vasút szegélyezi.
Zolti hídja Zolti hidja, -'ra (V, H, 114) - Fel a terén nevű úton épített híd. A közeli szántóföld tulajdonosa Oltyán István. Ragadványneve: Zolti.
Zsidó-temető Zsido-temetö, -re - L. Cigány-hegy.
Szakirodalom:
19 Szabó T. Attila (szerk.): Erdélyi magyar szótörténeti tár, 1. köt., Bukarest, 1976, Kriterion Kiadó, 1053. p.
20 Szabó T. Attila (szerk.): Erdélyi magyar szótörténeti tár, 2. köt., Bukarest, 1978, Kriterion Kiadó, 92-93. p.
21 Bakos: Ferenc: A magyar szókészlet román elemeinek története. Bp., 1982, Akadémiai Kiadó, 205. p.
22 Szabó T. Attila (szerk.): Erdélyi magyar szótörténeti tár, 2. köt., Bukarest, 1978, Kriterion Kiadó, 207. p.
23 Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára (14 - 17. század). Bp., 1993, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 284. p.
24 Szabó T. Attila (szerk.): Erdélyi magyar szótörténeti tár, 2. köt., Bukarest, 1978, Kriterion Kiadó, 207. p.
25 Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára (14 - 17. század). Bp., 1993, Magyar Nyelvtudományi Társaság, 304. p.
26 Landgraf Ildikó (szerk.): „Beszéli a világ, hogy mi magyarok...". Magyar történeti mondák. Budapest, 1998, Magyar Néprajzi Társaság - Európai Folklór Központ, 243 - 255. p.
27 Szabó T. Attila (szerk.): Erdélyi magyar szótörténeti tár, 4. köt., Bukarest, 1984, Kriterion Kiadó, 484. p.
28 Szabó T. Attila (szerk.): Erdélyi magyar szótörténeti tár, 4. köt., Bukarest, 1984, Kriterion Kiadó, 530. p.
29 Canarache, Ana - Breban Vasile: Mic dicţionar al limbii române, Bucureşti, 1974, Ed. Ştiinţifică, 307. p.; Dicţionar român-maghiar. Vol. 1., Filiala din Cluj a Institutului de lingvistică, 1964, Ed. Academică, 528. p.
30 Coriolan, Suciu: Dicţionar istoric al localităţilor din Transilvania Vol. 1., Bucureşti, 1967, Ed. Academică, 192. p.
31 Szabó T. Attila (szerk.): Erdélyi magyar szótörténeti tár, 5. köt., Bukarest, 1993, Kriterion Kiadó, 284. p.
32, 33, 34 Szabó T. Attila (szerk.): Erdélyi magyar szótörténeti tár, 6. köt., Bukarest, 1993, Kriterion Kiadó, 281. p.
35 Kristó Gyula (szerk.): Korai magyar történeti lexikon (9-14. század). , Budapest, 1994, Akadémiai Kiadó, 387. p.
36 Szabó T. Attila (szerk.): Erdélyi magyar szótörténeti tár, 7. köt., Bukarest, 1995, Kriterion Kiadó, 965.p.
37 Szabó T. Attila (szerk.): Erdélyi magyar szótörténeti tár, 9. köt., Budapest, 1997, Akadémiai Kiadó, 800.p.
38 Kelemen Béla: Román-magyar zsebszótár, Bukarest, 1963, Tudományos Kiadó.
39 Szabó T. Attila (szerk.): Erdélyi magyar szótörténeti tár, 7. köt., Bukarest, 1995, Kriterion Kiadó, 1250.p.
40 Szabó T. Attila (szerk.): Erdélyi magyar szótörténeti tár, 9. köt., Budapest, 2000, Akadémiai Kiadó, 271.p.
Szilágyi Anna Rózsika,
magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő
Désfalva, 2004