Désfalva - Egy erdélyi kisfalu.
 

Désfalvi események

 

Templomtető javítása 2008

Táncház és aukció

Szentmihály vasárnapja

Az unitárius egyházközség felhívása

Kopjafaavatás Désfalván

Konfirmálás - 2006

Diákkórus előadás

 

Templomtető javítása 2008. szeptembere

Désfalva - Az unitárius templom.                    Désfalva - Az unitárius templom.

2008. szeptember 4-én templomunk tetőszerkezetét javítani kezdtük. A sokévi megrongálódás után itt volt az alkalom a javításra. Az 1834-ben épített templom eredeti tetőszerkezetét több alkalommal javították, de a mostani munkálat a következő volt: a régi cserepet levettük, a szarufákat leszereltük, a kötéseket lebontottuk, megmaradt eredetiben a gerendázat valamint a székülés, melynek csupán egyetlen lábát valamint a torony melletti átkötőjét cseréltük ki. A székülés futó gerendáit vasbetonnal rögzítettük, felemeltük, a gerendák külső végeit megerősítettük. Vaspántokkal rögzítettük, szarufák nagy részét kicseréltük, kötéseket, kakasülőket a régieket visszatettük, fóliával szigeteltünk, majd a lécezés következett. A megrongálódott cserepek helyére újakat tettünk,

A munkálat anyagi hátterét biztosította:

-  A Belmont-i - Amerikai Egyesült Államok - Testvérgyülekezet 5 000 dollárt.

-  Egyetemes Egyházunk Kolozsvár 10 000 lej.

-  Híveink személyenként 20 lej, összesen 5 000 lej.

-  Valamint Békéscsabán élő Gergely Sándor 10 000 forint.

Anyagbeszerzés: 2007. nyarán vásároltuk a faanyagot a vámosgálfalvi gáterestől, cserepet a Szeben-i gyár Segesvár-i lerakatából, szintén Segesvárról a tetőfóliát, vasat, szeget, bádoglemezt Dicsőszentmártonból.

Ácsok voltak: BÓDI JÁNOS, OROSZ ISTVÁN, SĂBĂDEAN GYULA valamennyien Szőkefalv-i mesterek.

Vasazás: ifjú MOLNÁR MIKLÓS Cinke munkája – egyházfiú.

Bádogozás, kis gömböt készített: FODOR GYULA - Désfalva

Híveink lelkiismeretesen közmunkáztak: a régi cserép leszedésénél, a bontásnál, az új cserepek feladásánál segítettek, valamint a törmelék, szemét eltakarítását végezték. 50 személy segítkezett a munkálatok alkalmával - lásd az Aranykönyv mellékletét - legtöbbet ifjú BÓDI ANDRÁS Kunc, mindennap jelen volt 1-8 órai munkanapokkal.

Illesse köszönet a lelkes embereket, köszönet az adományozóknak és ISTEN ÁLDÁSA legyen templomunkon.

Munkálat befejezése: 2008. szeptember 18.

A munkálat idején a gyülekezet:

lelkésze                                                                      gondnoka

SZENTGYÖRGYI SÁNDOR                                            KISS LÁSZLÓ

vissza a lap elejére ^


Táncház és aukció

 

Táncház és aukció a Belmont-i unitárius testvérközösségben

A Belmont-i unitárius testvérközösség táncházat és aukciót szervezett 2007 október 20.-án, amelynek bevételét elküldik a Désfalv-i unitárius templom tetőszerkezetének felújítására.

Ez alkalommal a háromtagú New Jersey-i Székely Áron együttes zenélt és két táncegyüttes tancolt - Talpra Magyar és Mladost. Az utóbbi csoport tagjai gimnazisták és egyetemisták a Cambridge-i MIT műszaki egyetemen.

Lívia Racz

Belmont, 2007. október 30

vissza a lap elejére ^


Őszi hálaadás, Szentmihály vasárnapja - 2007

 

A régi kapu.                            A felújított kapu.

„Május hó. 15.-én a boldog emlékű néhai Bódi Györgyné sz. Molnár Katalin emlékezetére díszes cinteremkaput állítatott a családja nevében Bódi György (Györgyé), amelyen az ácsmunkát végezte veje Molnár Mihály és rajta a festést leánya Molnár Mihályné sz. Bódi Mária” - ez áll az 1937-es aranykönyv bejegyzésében.

A faragómester Molnár Mihály nagyapa 100-dik születésnapja alkalmával valamint emlékére, a 70 éve faragott cinteremkaput, készítőjének unokája, Molnár Mihály és családja ez alkalomra felújíttatta, és zsindelyes tetőszerkezettel látta el.

Megért ez a kapu 55 évet a templom előtt az emberek örömére, békességére és emlékezetére. Megért ez a kapu néhány évet, talán 5 évet, nekitámasztva itt lent a gazdasági épületnek, és megért már ez a kapu 10 esztendőt az ő rendeltetési helyén, újra ott, ahol az ösvény elvezet a templomba.

Adja hát a jó Isten, hogy soha de soha ne szoruljanak be annyira ezek a kapuk, hogy ember ne férjen át közte és alatta, soha de soha ne gyepesedjen be a járda vagy ösvény, mely az emberi életet a templomba, templomokba vezeti.

Ne szűnjön meg a zsoltáréneklés, ne szűnjön meg az imádkozás, hanem mindig virágozzon a mi szentvallásunk kis egyházunkban, mindannyiunk örömére.

Az őszi hálaadás napján, Szentmihály vasárnapján ezekkel a gondolatokkal szerettem volna köszönteni, üdvözölni a jelenlévőket, távolmaradottakat és mindannyiukat.

Isten éltesse, szívemből kívánom!

Szentgyörgyi Sándor, unitárius lelkész
Désfalva, 2007, szeptember 30

vissza a lap elejére ^


A désfalvi unitárius egyházközség felhívása

 

Désfalva - Az unitárius templom.

Kedves Désfalva volt lakósa,

valamint a désfalvi Unitárius Egyházközséggel rokonszenvező testvérünk!

 

 Az 1834. évben megújított templomát látja a képen. Gondolom néhány kedves emlék fűződik e templomhoz, illetve környékéhez.

Nagyobb méretű külső és belső javítását az egyházközség önerejéből, elődeink anyagi támogatásából, adakozó lelkű hívek, valamint amerikai unitáriusok adományaiból 1871-ben, 1946-ban, 1956-ban, 1974-’77 között, valamint 2000-’02 között végeztünk.

A templomhajó tetőszerkezetét kellene és szeretnénk 2008. év tavaszán felújítani. A tervek szerint fémlemezzel fedjük, amelyre 50 év a jótállás.

A tetőszerkezet farészét kell felújítani, fémlemezzel befedni, vízlevezető csatornát szerelni, stakaturt javítani. Az anyagbeszerzés és a munkálat 10.000 euróba kerül. Ezen összeg 20%-át az egyházközség jelenlegi tagjai állják. A 40%-át felvállalta a Belmont-i (U.S.A) testvérgyülekezet, 20%-át az Erdély-i Unitárius Egyetemes Egyháztól reméljük, a fennmaradt 20%-ot pályázatok, illetve távol élő hittestvéreinktől szeretnénk beszerezni.

Ha Ön úgy gondolja, hogy bármilyen csekély összeggel is adományként hozzájárulna e nemes cél megvalósításához, szívesen vennénk.

Életére és családjára Isten gazdag áldása szálljon!

Szeretettel és köszönettel.

Kapcsolatfelvételi információk.

Szentgyörgyi Sándor, unitárius lelkész
Désfalva, 2007, áprilisa

vissza a lap elejére ^


Kopjafaavatás Désfalván

 

  Kopjafaavatás Désfalván

Július 2-án zsúfolásig megtelt a désfalvi unitárius templom. Ünnepelt az egyházközség.

Szentgyörgyi Sándor unitárius lelkész meghívására kapcsolaterősítő ünnepségre gyűltek össze a helybéli lelkes unitáriusok és vendégeik, az amerikai Belmont város testvéregyházközségének 25 fős csoportja.

A vendégek Edmund Robinson lelkész kíséretében érkeztek Désfalvára, pénteken. Közben szombaton a dicsőszentmártoni unitárius templomban koncerteztek kórusukkal, nagy sikerrel.

Vasárnap a 11 órától kezdődő istentiszteleten a vendéglelkész végezte a szószéki szolgálatot, melynek magyar szövegét a helybéli lelkész tolmácsolta.

Bibliai és történelmi példával szemléltette a vendéglátás hosszú történetét.

Zárógondolataiban értékelte és megköszönte a désfalviak vendéglátását és kihangsúlyozta, hogy szeretnék tovább szélesíteni és mélyíteni testvéri kapcsolatukat.

Ezután az amerikai vendégek csodálatos koncertje következett, amelyet Nancy Holland és Alfa Radford vezényeltek. A húsz személyből álló éneklő csoport négy szólamban, hangszeres kísérettel adta elő kórusműveit és dalait. Műsorukban szerepeltek vallásos és világi énekek, amelyek a szabadságvágyról, árvaságról, szeretetről, békevágyról, nehéz időkről, havasi gyopárról, fortélyos vidámságról és hetvenhat harsonásról szóltak. Meghatódva hallgatta a közösség a Székely áldás, Székely himnusz, valamint a Fiatal lovaglány című énekeket magyar nyelven. Az utóbbi két sora így hangzik:

"Akármerre lovagolok, székely hegyek vesznek körül Désfalva felé."

Úgy gondolom, a szeretet és kölcsönös tisztelet gyönyörű kinyilvánítását érezhette a templomi közösség a műsor hallgatása alatt.

A vendégszeretet bizonyításában a désfalviak sem maradtak alul. Molnár Sándor már a templomban átadta a család ajándékát: faragott vándorbotot és varrottas batyut, melybe kenyér és só volt "feltarisznyálva¨, valamint egy "vándorcipőt", melyet "felváltva viselhetnek majd zarándokútjukon az amerikai testvérek".

Ezután a találkozás örömteljes pillanatai tovább folytatódtak a templomkertben. Unitárius ősi hagyományt ápolva, kopjafát avattak a tavaly elhunyt Hans de Muinck Keizer amerikai kapcsolatindító unitárius univerzalista lelkész emlékére. A kopjafát a magyarsárosi Tóth Gyula tanító faragta, a vasazást pedig a szintén magyarsárosi Szikszai Csaba kovács végezte.

A kopjafa történetének ismertetése után következett a helybéli és vendéglelkész kopjafaavató beszéde. Nagy örömmel és csodálattal fogadták az ajándékot, és annak története hallatán lelki megnyugvással állták körül az egykori lelkészük emlékére állított fejfát. A faragott kopjafát avató beszédben mindkét lelkész kifejezte abbéli hitét és elkötelezését, hogy a halott szellemét ápolva folytatják és fenntartják az általa a két egyházközség között elindított testvérkapcsolatot.

A vendégek magyar nyelvű éneklésével zárult a templomkerti ünneplés, amit közös asztalülés követett. Ebéd után a vendégek útra készen állva átadták ajándékaikat és a Viszontlátásra, barátaim című búcsúdallal és Isten áldja köszönéssel távoztak útjuk következő állomása felé.

A lelkészcsalád, az ifjú gondnok, a keblitanács és hívek bizonyságot tettek tisztes helytállásról, vendégfogadásról és szeretetről.

Dicséret és elismerés illet minden désfalvi unitáriust, aki e kapcsolat fenntartásában, ápolásában és ősi hagyományaik megőrzésén fáradozik.

Tóth Katalin tanítónő, Magyarsáros

NÉPÚJSÁG - Maros megyei közéleti napilap 2006. július 5

vissza a lap elejére ^


Konfirmálás - 2006

 

Konfirmálás - 2006

Szent hitéről vallást tett 4 ifjú, itt, ma, Isten és a désfalvi gyülekezet előtt. Ilyenkor mindannyiunkban feltörnek az emlékek – akár szülőként, akár vendégként, unitárius vagy bármilyen vallásúként vagyunk itt, hiszen hitünkről mi is bizonyságot tettünk valamikor, valahol, valamilyen formában.

„A történelem spirálszerűen megismétlődik, de mindig egy másik szinten” – szokta mondogatni az egyik jó barátom. Most úgy érzem, hogy ennek a spirálnak egy új szintjén vagyunk, mert ezelőtt húszon évvel én álltam meg az akkori tiszteletes úr mellet és az én helyemen egy másik szülő töltötte be a „köszöntő” szerepét. Azóta már kevesebben vagyunk, az akkori gyülekezetből már sokan nincsenek közöttünk. Ilyenkor feltevődik a kérdés: mit csináljunk? – essünk búskomorságba vagy tegyünk valamit azért, hogy akik itt maradtak jobban éljenek, gazdagabbak legyenek lelkiekben. Azt gondolom, hogy a tiszteletes úr a második csoporthoz tartozik, és éppen ezért köszönettel tartozunk neki.

Adjon a jó Isten erőt, egészséget a Tiszteletes Úrnak és családjának. Újabb és újabb generációk, nemzedékek várnak még lelki nevelésre. Találkozzunk minden évben ennyien, ennél többen, ha lehet, gazdagodjunk lelkiekben, szellemiekben közösen, gyermekeinkben, fiataljainkban gyönyörködve.

Molnár Mihály

Désfalva, 2006. június 25

vissza a lap elejére ^


Diákkórus előadás

Vasárnap 2006. május 21-én rendkívüli esemény színhelye volt a désfalvi unitárius templom. A kolozsvári Unitárius Gimnázium diákkórusa előadást tartott az áhítat után.

A templom zsúfolásig megtelt, a falu unitárius és református hívei mellett jelen voltak a közeli falvakból is a gimnázium tanulóinak hozzátartozói.

Diákkórus előadás

vissza a lap elejére ^


 
Désfalva - Egy erdélyi kisfalu.
 
"A tudatlanság nem mentség!"  ***   © Minden jog fenntartva desfalva.ro